Kúria épület középső, kétszintes szárnya

A kétszintes központi épületszárny hajdan az apátság rezidenciájaként működött.

A hiányos vakolatú részeken jól láthatóak a régi kosáríves boltövek, melyek közül a nagyobbik feltehetően egy hatalmas kapuátjáróként működött. A boltövek téglazáródásának alsó síkján helyenként a vakolat is fennmaradt. A jelenlegi bejárati ajtó felett a téglafalban egy valamikor utólag hozzáépíteni szándékozott fedett-nyitott építmény leendő csehboltozatának előre kivésett falhornya is megtalálható. A csehboltozat ezzel a horonnyal támaszkodott volna a meglévő falra. Ez az utólagos építmény azonban valamiért nem valósult meg, pedig funkcionális szükségességét a mostani ideiglenes esővédő fa felépítmény léte is igazolja.

Kosáríves folyosó a kúria épület hosszában, mely az épület összes használati egységének közlekedési kapcsolatát hivatott biztosítani.

A lépcsőház kosáríves falnyílása találkozik a folyosó kosáríves boltozatával. A két görbült felület áthatása, metsződése érdekes és egyedi görbét eredményez.

Letekintés a lépcsőházban.

Feltekintés a lépcsőházban.

A lépcsőház pihenő fordulójának egyenes záradékú római keresztboltozata, de nem hagyományos római félköríves, hanem barokk kosáríves keresztdongákkal.

Oszlopokat utánzó pilaszterek a lépcsőházban, ferde boltozással és ferdén húzott vakolati profilokkal.

A lépcsőfokok tölgyfából készültek, a lépcsőfordulóban a kelheimi mészkő padlóburkolat is fennmaradt.

Az egykori emeleti lakosztályra egy klasszicista kétszárnyú ajtón át jutunk be a lépcsőházból.

Klasszicista ajtók az emeleten.

Egy egykori cserépkályha kosáríves záródású fali fülkéje.

Megmaradt eredeti berakásos fapadló részlete.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése I.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése II.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése III.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése IV.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése V.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése VI.
A festést hordozó vakolat a leomlás ellen dróthálókkal lett megfogatva.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése VII.
Díszítőfestés az ablakfülkék felső áthidaló lezárásán.

Az egykori rezidencia megmaradt díszítőfestése VIII.
A hálófülkét leválasztó fal széles nyílása fölé egy baldachinos ágy függönyözését festették a falra. A falnyílást valószínűsíthetően elhúzható függönnyel zárták le.

A megmaradt régi cserépkályhadarab, melyen Akli Major jelenkori jelképe, a harsonás angyal látható.



Kúria épület bal oldali szárnya

A kúria épület baloldali szárnya egykor a konyhák és az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó helyiségek elhelyezésére szolgált. Az épületszárny major udvara felőli homlokzatán az időjárási hatásoknak való nagymértékű kitettség miatt nem maradt meg vakolat, de a déli homlokzaton rekonstruálható mértékben fennmaradt a klasszicista homlokzatképzés.

Az épületszárny déli lábazata elé a helyi termelőszövetkezet működésekor vastagon földet töltöttek fel. Ezt az oda utólag feltöltött földet el kell majd távolítani, mert az épület falait áztatja és a homlokzat hiteles helyreállítása sem képzelhető el a falazat teljes kiszabadítása nélkül.

Az épületszárny északkeleti irányba néző macskalépcsős oromfala (tűzfala) az utólagosan hozzáépített félnyeregtetős tároló kőépítménnyel.

Az épület sarkánál a homlokzaton megmaradtak a klasszicista díszítő vakolatsávok (lizénák), melyek vastagságát kisebb-nagyobb régi cserépdarabok alapvakolatba ragasztásával biztosították.

Az ablakok vakolati keretezése felett látható, hogy az épület ezen konyhaszárnyán az ablakok feletti klasszicista záróköves elvi jellegű vakolati motívum hornyait először nem a megfelelő helyeken alakították ki. Később ezt a hibát feltehetően észlelték: a meglévő hornyokat bevakolták, a megfelelő helyeken pedig új hornyokat alakítottak ki. A minta logikai, tektonikai lényege, hogy az ablakok felett, azok tengelyében nem lehet függőleges vakolati horony, mert a vakolat mintázata ott a hajdani záróköveket utánozza klasszicista formanyelven. A zárókő mindig középen volt.

A nagy főzőkonyha egyik kosáríves hosszanti boltöve. 

Az egyik kisebb konyhahelyiségben a falon a falkutató szakértői vizsgálatok során eltávolított vakolati mezők láthatók. A falkutatók az egyes falszakaszok megépítésének idejét és az utólagosan befalazott nyílások helyét vizsgálták.

Feltekintés az egyik füstöskéménybe.
A kémények felfelé szűkülnek. A képen a füstöléshez használt öreg farudak is láthatók, melyekre az egyes húsféleségeket akasztották fel.

Egy másik kéménynyílás a boltozaton.

Az épületszárny alatti pince belülről.

A pince egy szellőzőnyílása.

A szellőzőnyílás az épület lábazatán át csatlakozik a külső légtérhez.

A pincében egy utólagosan készített nagyméretű téglapillér áll, mely a földszinten felette szintén utólag megépített kemenceművet támasztja alá.

A tetőszerkezet.

A tetőszerkezet a kápolna feletti tetőrésztől eltérően nem minden szaruállásban rendelkezik kötőgerendával. Itt kötőgerendák csak a főszaruállásoknál készültek. A mellékszaruállásoknál alul a szarufák fiók kötőgerendákkal és kiváltógerendákkal vannak rögzítve.

Kettős kémény: két egymáshoz igen közel épített kémény látványa.



Az egyik csehboltozat "púpjának" látványa a padlástérben.

A padlásra vezető tradicionális szerkezetű padláslépcső.




Épített örökség felújító táborok Akli Majorban 2015-ben

2015-ben magyar és belga fiatalok elismerésre méltó segítségével megkezdtük Akli Major műemlék magtár épületében a belső épületfelújítási munkákat. Erre az érdekes kulturális örökségvédelmi tevékenységre négy, egyenként egyhetes tábor keretében került sor.

Az első feladat a magtár három szintjének kitakarítása volt. A padlástérről és az 1. emeletről lehordtuk a tető felújítása során tekintélyes mennyiségben felhalmozódott építési hulladékot. A földszintről elszállítottuk az ott raktározott régi használt bútorokat.

Mindezek után megkezdődhetett a falak előkészítése a kőműves felújító munkálatokra. A meglévő vakolatot kézi spaklikkal, hosszú nyelű kaparóval megtisztítottuk az elváló mész- és festékrétegektől. A vakolat átázott, elfagyott, meglazult, leváló részeit kőműveskalapáccsal levertük. Voltak olyan falfelületek, ahol a meglévő vakolat kopogtatásra bizonyos mértékben kongott ugyan, táskás volt, de nem mozgott, stabilnak tűnt, így ezeket a vakolati mezőket nem távolítottuk el. Úgy ítéltük meg, hogy a vakolat kismértékű táskásodása a szóban forgó épület esetében nem indokolja az érintett felület teljes leverését.

Az eltávolított vakolatú részeken a téglák és a kövek közti fugákat legalább 1 cm mélyen ácskapcsok, nagyobb szegek segítségével kimélyítettük, hogy a leendő új mészvakolat erősen kössön, kapaszkodjon a falazat anyagához. Ezután a felületet seprűkkel portalanítottuk.

A földszinten kibontásra került egy utólagosan befalazott íves záródású ablak, valamint elbontottuk a födém megerősítése miatt utólagosan elhelyezett faoszlopokat, melyek idegenek voltak a földszinti térbelső eredeti építészeti megjelenésétől.

A magtárban később tervezett vakolási és meszelési munkákhoz a majorban található régi maradék tetőlécekből belső térben használható erős felépítésű létrákat készítettünk.

A munkák végeztével a falakról származó építési törmeléket kihordtuk az épületből. Kezdődhet a vakolás.

Magtártető felújítása Akli Majorban - Tetőfedés, bádogos munkák

2015 tavaszán elkészült Akli Major barokk stílusú magtárépületének új fémlemez fedése.

A meglévő régi bádoglemez (horganyzott acéllemez) fedés az idők során olyan mértékben tönkrement, hogy az így megjelenő beázások az épület belső háromszintes faszerkezetét és falazatait helyenként károsították. A tető északi oldalának fedését a szél letépte vagy felhajlította, így a fedés balesetveszélyessé vált.

A horganyzott acéllemez fedés valódi hagyományos horganylemez fedésre lett cserélve. Ezen kétféle anyagú fedés a következőben különbözik egymástól: a horganylemez fedés teljes keresztmetszetében cinkből készül, míg a horganyzott acéllemez fedés cinkkel bevont acéllemez. A két megoldás közül a horganylemez fedés sokkal tartósabb, esztétikusabb, valamint természetesebb megjelenést nyújt, mint a horganyzott acéllemez fedés.



A magtár a régi bádogtetővel a felújítás előtt.

A tönkrement régi horganyzott acéllemez fedés.

Az új horganylemez fedés lefektetésének, kiosztásának megtervezéséhez a magtár jelen formájának építési idejéből származó, XIX. századi horganylemez fedések szolgáltak mintául.

A fedés hagyományos megjelenésének igénye miatt ragaszkodtunk
- a cink alapanyag használatához,
- a kettős állókorcok,
- a lemezsávonként eltolással készülő egyszeres fekvőkorcok,
- a legalább 60 cm látható szélességű lemezsávok és
- a hagyományos eresz, gerinc, oromzati csomóponti kapcsolatok kialakításához.

A fekvőkorcok az állókorcok elsődleges, függőleges osztásán kívül egy másodlagos, vízszintes osztást biztosítanak a fedésnek.

Az új horganylemez fedés és a napelemek lerakási, kiosztási terve.

A horganylemez táblák sávjainak lerakása az épület középtengelyéből két irányban az épület szélei felé haladva, és az épület két szélétől az épület középtengelye felé haladva indul. Az utoljára elhelyezett keskenyebb lemezsávok a tűzfalaktól számított 5. sávban kerültek meghatározásra, mivel úgy találtuk, hogy e többinél keskenyebb szélességű sávok itt vannak a szemlélő számára legkevésbé feltűnő helyen. Ezen fedési organizációs eljárásra azért volt szükség, mert az épület nem derékszögű, nem pontosan téglalap alakú alaprajzából következően az egy oldalról indított, egy irányban haladó fedési munka végeztével a tűzfallal nem párhuzamosan futó állókorcok valósultak volna meg a tűzfaltól bizonytalan távolságra. Egy ilyen előálló állapot nem lett volna esztétikus. Az általunk utoljára elhelyezett keskenyebb lemezsávok a szabálytalan alaprajz miatt elhanyagolható mértékben, szemmel alig érzékelhetően trapéz alakúak lettek.

A fedési munka végeztével a tetőzetre - ideiglenes jelleggel - a major elektromos energia ellátását segítő napelemek kerültek elhelyezésre. A tetőre való kijutást lehetővé tevő tetőkibúvó ablak méretét úgy határoztuk meg, hogy azon keresztül a napelemek egyszerűen és biztonságosan szállíthatók legyenek.

Kicserélt ritkított deszkázat az ereszpárkányzat mentén. A csatornatartó vasak
besüllyesztett megoldással a deszkázatra lettek csavarozva.
A besüllyesztésre az azonos fedési sík biztosítása miatt volt szükség.  

Az új deszkázat szarufákhoz való rögzíthetősége érdekében egyes szarufák
elkorhadt ereszvégeinél L-alakú szögacél kiegészítő (kiváltó) tartóelemeket
építettünk be. Az eresz mentén az új deszkázatot ily módon könnyedén
le lehetett csavarozni az acélhevederekhez.

A horganylemez táblák lerakását az épület homlokzatának középtengelyében
indított sávval kezdtük. Innen mindkét irányban párhuzamosan folyt
a bádogozási munka. Az elhelyezendő napelemek alatt és az eresz mentén
új deszkázat készült.  

Bádogos munka elkészült szakasza a magtár északi oldalán.

A horganylemez táblákat előzőleg méretre hajlított fércekkel rögzítettük
a deszkázathoz. A táblák egymáshoz vízszintes irányban hagyományos kettős
állókorcokkal, függőleges irányban hagyományos egyszeres fekvőkorcokkal
csatlakoznak. Ezen a képen a meghagyott, viszonylag jó állapotú régi deszkázat
látható. A régi deszkázatot 9 cm hosszú csavartszegekkel (raklapszegekkel)
szarufánként újra leszegeltük, hogy az idők során meglazult deszkákat
stabilizáljuk.  

A horganylemez táblák végeinek behajtása, rögzítése céljára az eresznél egy
ún. beakasztó ereszsáv készült - szintén horganylemezből. A beakasztó
ereszsáv egy nagy merevségű horganyzott acéllemez rögzítőszegélyhez lett
erősítve.   

A függőleges kettős állókorcok összehajtása erre a célra használandó speciális
hajlító szerszámmal.

Az előzőleg méretre vágott és behajlított lemeztáblák egy ideiglenes
technológiai nyíláson keresztül lettek feljuttatva a tetőzetre. A cca. 1cm-es
hézagokkal rakott - ún. ritkított - deszkázat a fedés és a deszkázat közötti rés
minél jobb kiszellőzését szolgálja.  

Az eredetivel megegyező hagyományos kialakítással
készülő gerinclezárás.

Rögzítőfércek a lemeztáblák deszkázathoz való rögzítéséhez.   

A rögzítőfércek bordásszegekkel lettek a deszkázathoz erősítve.

Az elkészült új, hagyományos horganylemez fedés.